Mik azok az enzimek és miért fontosak a táplálkozásban?

Az élet rejtélyét önmagában nem egyszerű megmagyarázni, ezért az enzimeket úgy írom le, mint egy kozmikus energiafolyamatot, vagy mint egy rezgést, amelyek előidézik a molekulákban lejátszódó kémiai reakciókat és változásokat anélkül, hogy ugyanezen folyamatok során megváltoznának, megsemmisülnének vagy felhasználódnának. Más szavakkal, az enzimek katalizátorok – olyan anyagok, amelyek támogatják a biokémiai reakciókat és változásokat anélkül, hogy saját természetük megváltozna.

Ezután a rövid magyarázat után megérthetjük, hogy mennyit jelent a logika és az intelligencia a testünket tápláló élelmiszerek kiválasztásában. Nem csak kizárólag nyers élelmiszereket kell fogyasztanunk, hanem olyanokat is, amelyek úgy vannak elkészítve, hogy gyorsan és hatékonyan tudják táplálni a szervezetünket.

A megújulás (regeneráció) alapvető fontosságú testünk számára. Ha nem eszünk, meghalunk. Ha nem olyan táplálékot juttatunk a szervezetünkbe, amely táplál, akkor nem csak hogy idő előtt meghalunk, hanem halálunk napjáig még szenvedni is fogunk.

Ha a szervezetünk számára szükséges tápanyagokat, amelyek már önmagukban összetettek, napi rendszerességgel visszük be, akkor egész életünkben jó egészségnek örvendhetünk. Feltételezve persze, hogy szellemi egészségünkre is elegendő figyelmet fordítunk, hiszen ez életünk másik fontos része.

Az enzimek összetett anyagok, amelyek lehetővé teszik a táplálék megemésztését és vérbe juttatását. Nem fizikai anyagok, nem tapintható, kozmikus mágneses energiájukkal képezik az életünk részét, szorosan összekapcsolódnak az emberi test molekuláiban, a növényekben és az összes életformában lejátszódó eseményekkel és folyamatokkal.

Ha ezzel tisztában vagyunk, akkor tudhatjuk, miért kell táplálékunkat bölcsen és megfontoltan kiválasztani, és miért kell azt nyersen, nem pedig hőkezelten és feldolgozottan elfogyasztanunk.

Nem lehetünk egyszerre élők és holtak, legyen szó akár a testünkről, akár a termésekről, salátákról, zöldségekről, diófélékről vagy magvakról. Ahol az élet jelen van, ott az enzimek is megtalálhatóak.

Az enzimek érzékenyek a magasabb hőmérsékletre: ez a 45°C fölötti hőmérsékletet jelenti. 50°C-nál magasabb hőmérsékleten már nehézkesen működnek, akárcsak az emberi test egy forró fürdőben. 54°C felett a legtöbb enzim elpusztul.

A magvakban élő enzimek alvó állapotban találhatók. Megfelelő körülmények között több száz vagy akár több ezer évig is álomban maradnak. Jó példa erre a piramisokban talált búzaszemek, amelyek több ezer év után sem vesztették el csírázási képességüket.

Még az elpusztult ősállatok testében is, amelyeket Földünk északi részén, például Szibériában és más jég borította országokban találtak, rengeteg enzimet lehetett fellelni. Ezek az állatok a hirtelen jött jégkorszakban, kb. 50.000 évvel ezelőtt fagytak halálra, enzimeik pedig, amelyet elérték a testhőmérsékletet, azonnal ismét aktívvá váltak. Az enzimek alacsony hőmérsékleten bármiféle veszteség nélkül tartósíthatók.